Mi fán terem az életmódváltás?

Életmódot váltani szinte sikk lett, de tudod mit jelent a gyakorlatban? Amikor elhatározod hogy holnaptól gyökeresen megváltozik minden, egészségesen fogsz kajálni és elkezdesz rendszeresen mozogni, lehozod majd a csillagokat is az égről (mindet egyszerre)? Vagy belefogsz egy tisztítókúrába, léböjtbe, hogy kipucolj minden szemetet amit betöltöttél eddig a rendszerbe és tiszta lappal indulj? Vagy elszánod magad hogy jövő hétre ledobsz 5 kilót, aztán persze vigyázol majd hogy ne hízd vissza, az már nem lehet nagy cucc?

Bár az újévi fogadalmakért sosem voltam oda, azért a hasonló jellegű hirtelen jött nagy elszánásokban egész jó vagyok. Mostantól aztán nincs kecmec, eljött a cselekvés és a NAAAGY változás ideje. Mondanom sem kell, minél nagyobb volt az elszánás és a változás mérete annál nagyobbat koppantam, hol előbb hol utóbb. Szupertudatos nyers heteket és hónapokat váltottak junk food időszakok, vegán hónapokat a sajtzabálások, böjtöket nagy dínomdánomok, sportot punnyadás. Mindenre volt persze magyarázat, megingott egy-egy elmélet, vagy valamilyen okból hirtelen aszketizmusnak tűnt amit művelek, aminek sosem láttam értelmét. 
Vannak könnyű, meg vannak erőt próbáló változások. Például szinte egyik napról a másikra, teljes természetességgel és belülről fakadó igényből hagytam el a húst, bő 10 évvel ezelőtt. Már akkor azt gondoltam hogy igazából tejet, tojást sem szeretnék én enni, sőt minimalizálnám a táplálékom feldolgozottságát, uram bocsá, többet nem vennék semmit ami gyári, de ezt a változást keresztülvinni, ebben megtalálni az egynesúlyt már beletelt 10 évbe. Sőt, ki tudja, mikor választok mást - egyébként a hússal is így voltam: "hát én tuti nem mondom azt hogy sohatöbbet", meg hogy "nem vagyok én vegetáriánus - micsoda szitokszó - csak hát most éppen nem eszem húst". Aztán valahogy azóta is így van ez, egyszerűen mert jó nekem így.

Trükkös szó ez az életmódváltás, mert azt sugallja hogy elég csak átkapcsolnod egy kapcsolót aztán készen is vagy, váltottál. Ennél sokkal cirkalmasabb a helyzet, bele kell állj a változásba. A változás az, amikor elköteleződsz a FOLYAMAT mellett.

A folyamatnak aztán paradox módon része lehet az a sok elhatározás és kudarc is, hogy ötszázadszorra is megtapasztald hogy neked szar amit éppen teszel magaddal (vagy magadba). Valahogy a szart is meg a jót is könnyű elfelejteni, az összefüggéseket meg pláne. Márpedig irtó bonyolult az élet, összefüggésből meg tapasztalásokból is akad bőven, akadályokból, kifogásokból, kételyekből meg aztán hajjaj. Húúúú micsoda mártix, inkább feladod? Vagy mész tovább előre rendületlenül mint a gyerekek, akik fel akarják fedezni a világot, akik számára nincs lehetetlen?
Mi mozgat a változás felé, mi húz vissza, vagy lendít tovább az nehézségeken?

A választásaid érdekes módon nem a tapasztalataidon múlnak, hanem azon, hogyan VAGY. Az életmódod változását is a jelenléted, tudatod átalakulása hozza magával, nem valamiféle külső vagy belső kényszerítő erő hatására fogsz váltani. 
A tudatot viszont folyton ki kell piszkálni a langyos vízéből, különben annyira elkényelmesedik és megkeményedik, hogy nem fog támogatni a változásban, a világ felfedezésében és az álmaid utáni szaladgálásban. Ez együtt jár egy csomó kényelmetlen és kellemetlen szembesüléssel, naná hogy nem szereti a tudatod - bár összességében szerintem tök jó buli, pláne ha az eredményt is nézzük.